Bulka László

A rádióból tudtam meg, október 23-án délután negyed három után, hogy engedélyezik a felvonulást*. Én akkor a tizenkét pontot** már ismertem. Kirohantam az épületből és motorkerékpárral elindultam a Bem-szoborhoz***, mert tudtam, hogy a barátaim ott vannak. A Bem-szobor talapzatára álltam, kezemben a tizenkét ponttal, mellettem Bessenyei Ferenc színművész. A téren összegyűlt mintegy százötvenezer embernek felolvastam a tizenkét pontot. Még a légyzümmögést is hallani lehetett, olyan csend volt. Utána vita támadt köztem és Bessenyei között, hogy mit szavaljon, mert én azt mondtam: – Ha a Talpra magyar-t**** szavalod, itt darabokra szednek mindent! – Így állapodtunk meg aztán abban, hogy a Szózatot***** szavalja.

Volt ott egy laktanya, amelynek a Bem térre néző ablakaiban katonák őrjöngtek, a Külügyminisztérium egyik ablakában egy hölgy magyar zászlót lengetett. Sorra megjelentek a tér többi ablakaiban is a kivágott közepű magyar zászlók. Úgy döntött akkor az ott jelenlévő közösség, hogy elvonulunk a Parlament elé.

Bibó******* megbízott a közellátási kormánybiztosi teendők ellátásával Komáromtól Szentgotthárdig. Amikor megindultak a vöröskeresztes szállítmányok, akkor én azokat Hegyeshalomnál vagy Komáromnál******** átvettem, és áthoztam a magyar oldalra. Utána elirányítottam Budapestre, volt, amelyikkel én is feljöttem. A minisztérium megmondta, hová menjen a segélyszállítmány. Én elkísértem, átadtam és utaztam vissza a határra. Így kaptunk különböző gyógyszereket. Nem igaz, hogy a segélyszállítmányokban fegyverek voltak. Volt tizenkét teherautó, mind hófehérre volt festve. Én az első kocsi vezetője mellett ültem, és irányítottam az oszlopot a megadott címre. Egy-két teherautó eltévedt. Így került gyógyszer a Corvin-közbe, így a Bakáts térre és a Kilián laktanyába is. A Minisztériumba ezért nem tizenkét kocsi érkezett, hanem csak tíz, de visszafele tizenkettő ment üresen.

Amikor befejeztem a kormánymegbízotti munkámat, akkor

amely szerint azok a segélyküldemények, amelyeket én átvettem, nem nyugatról, hanem keletről érkeztek Záhonyra, illetve Csapra**********. Ezt én nem voltam hajlandó aláírni, ezért aztán nem is lettem igazgató.

* A felvonulást szervező egyetemisták a lengyel munkásokat kívánták szolidaritásukról biztosítani, ezért szervezte több egyetem diákság közösen azt. Azonban a felvonulást a rendőrség hol engedélyezte, hol nem.

** A tizenkét pont (más változatban tizenhat pont) a diákság követeléseit tartalmazta, s az ’50-es évek diktatúrájának kereteit igyekezett tágítani. Egyebek mellett sürgette a szovjet csapatok kivonását Magyarországról. A tizenkét pont a történeti források szerint a Bem téren nem hangzott el.

*** Bem József lengyel tábornok szobra Budán van, a Parlamenttel szemközt, csak a Duna másik oldalán. Bem az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc legendás hírű és sikeres tábornoka, aki a magyarok oldalán küzdötte végig a háborút.

**** A „Talpra magyar” Petőfi Sándor mozgósító erejű verse, amely az 1848-as márciusi pesti forradalom kitörésekor hangzott el először.

***** A „Szózat” Vörösmarty Mihály költeménye, énekelt változata a magyarság számára a himnusz után a második nemzeti dal.

****** A címer az egymásra keresztbe fektetett sarló és kalapács volt, melyet a vörös csillag fénykévéjében a búzakalász fogott közre. A nemzeti trikolór közepére a kommunista hatalomváltást követően, 1949-ben került az új címer.

******* Bibó István (1919-1979) a Nagy Imre kormány államminisztere volt.

******** Hegyeshalom az ország Ausztriával közös határán fekszik, Komárom pedig az akkori Csehszlovákiával közös határon volt.

********* Záhony és Csap az akkori Szovjetunióval közös határon fekvő települések voltak.